Halihóóóó. Mint láthatjátok itt a be ígért prológus, remélem sokan várjatok. Jó olvasást.
Augusztus 31.
A gólya tábornak vége, és Maya aki most éppen a lázadó korszakának közepén jár, új helyre költözik ahol a fő suli közel lesz. Nem mondható hogy izgatottan várja hisz nem tudott eljönni a táborba ahol a társai már régen össze ismerkedtek így attól fél hogy különcnek fogják tekinteni. A közép iskolában egy átlagos lány volt, és szeretne ebben az iskolában is ilyen szerephez jutni. Sok ilyen filmet nézett, ahol az ujjonc lányt ki spécizik és brutálisan bántalmazzák. Boston nagy város, de az a körzet nagyon aprócska ahol az iskola van. Az olyan lányokat, mint ő nem is nagyon bántsák hisz nagyon szép lány és a bátya történetesen rendőr így nincs mitől tartani. Maja nem egy ártatlan lélek hisz volt már nagyobb balhéja is, ami a rendőrségen zajlott, baj keverésben első, szerelemben utolsó. Volt egy barátja Peter akivel 2 és fél évet járt, úgy hogy őt csak kihasználta, de meg is kapta utána Maya bátyjától ami járt neki.
Szokatlan zenei ízlése van, hisz csak Rockból áll az élete, és olykor-olykor fekete ruhákban jár, de az is ritkán van, de inkább elmesélem nektek Maya történetét...
Maya naptára szerint 1 nap múlva suli és nincs semmilyen felszerelése az iskolába, így hát mivel Dean (a bátya) szabad napos, elmentek ketten bevásárlási túrára. A szüleik elváltak és anyjukkal élnek ugyan is az apjuk egy tapló paraszt, persze a barátokat mi választjuk meg, de a családtagokat nem.
- Húgi, mennyi cuccot akarsz venni?
- Mennyi kell?
Dean megvonta a vállát és a járőr kocsiba beültek majd elhajtottak. Előre kellett ülnie Mayanak hisz elég feltűnő lenne ha hátra be szállna és egy körözött bűnözővel megy be az író szer boltba Dean. Mivel év kezdés van sokan mennek be az írószer boltba így most sem voltak kevesen.
- Maya tudod milyen füzetet kell venned? - Kérdezte Dean ugyan is ő nem tudta.
- Hát tudod olyan csíkozottat meg kockásat... - Mondta dadogva.
- Itt a papír. - Vette ki a zsebéből Dean azt a lapot, amiről be kell vásárolni. Deannek kiadta a parancsot Maya és ő is keresgélni kezdett, elkezdett a sorok között keresgélni, de a végén már nem tudta mit keres és egy másod éves ment oda.
- Szia bocsi, de segíthetek?
- Igen. Köszönöm, ezt a füzet fajtát keresem. - Mosolygott a lányra.
- Itt van, másod éves leszel?
- Igen és ideges vagyok egy kicsit hisz nem voltam a táborba és nem ismerek senkit.
- Ó e miatt ne aggódj, én sem voltam a gólya táborba tavaly és másod éves leszek én is. Amúgy a nevem Niky.
- Az én nevem Maya.
- Melyik osztályba tartozol?
- Az 2.C-be.
- Jaj de jó én is! - Őrült meg a lány. - Van skypeod?
A lány csak bólogatott mire fel eszmélt hogy a lány furcsa mód barátkozni akar vele.
- Itt a Skype nevem, jelölj be és beszélünk.
- Rendben. - Mosolygott kínosan Maya Nikyre.
Dean egy fél óra keresés után megtalálta a rajz órára szükséges festékeket. Mindent megtaláltak még talán időben is, és volt idejük a butikok közt körbe nézni.
- Húgi, én benézek ebbe a ruha boltba, te hova mész?
- Én abba a zene boltba nézek be, a szökőkútnál találkozunk 20 perc múlva?
- Oké. - Felelt Dean és el is tűnt a ruháknál. Maya bement a boltba és azonnal lerohanta az eladó, a tipikusnál furcsább mint azt képzelte.
- Jó napot, miben segíthetek? - Mászott bele az aurájába. Maya levegőt is alig bírt venni a meglepetéstől,de próbált nem beverni neki egyet, hanem udvariasan válasszolni.
- Jó napot, egyenlőre csak körbe szeretnék nézni.
- Ha valamiben segíthetek csak szóljon.
Maya csak bólintott és megpillantotta a gitárokat. A régi iskolája tánc és zene iskola volt, így konyitott valamennyire a zenéhez Maya. Leült a székre és a kezébe vett egy fekete gitár, és óvatosan elkezdte behangolni. Lassan elkezdte a húrokat húzogatni, és megpillantotta a világ legnagyobb erősítőjét, ami egy kisebb erősítőhöz volt hozzá kötve ami elég hangosan szólhatott.
- Ő hölgyem, magának nem illik ez. - Legyintett az eladó.
Maya nem is szólt vissza, csak elkezdte a hangokat lassan játszani, és kijött belőle az AC DC-től a Hells Bells legelején amikor a gitár bekapcsolódik a dob mellé. Az eladó egyből befogta a száját és nem kötött bele, mert rájött hogy még is tud játszani rajta Maya. A boltban volt egy fő sulis srác, aki úgy elsős lehetett és nagyra nőtt fülekkel hallgatta a gitár szólót.
- Maga. - mutatott Mayára a boltos. - Honnan tanult meg így gitározni?
Maya mosolyogva felállt és ránézett az eladóra.
- Nem adom ki a titkaimat. - kapta fel a vállára a dzsekijét és kisétált a boltból.
- Fiam, ilyen barátnőd ne legyen. - Mondta a boltos a fiának.
A srác megvonta a vállát és tovább olvasta a magazint. Maya kiment a szökőkúthoz és megvárta a bátyát aki nem hamar oda ért.
- Hát te meg hogy nézel ki?
- Nagyon menő nem? Így nem tűnök rendőrnek.
- Az biztos, mert így úgy nézel ki mint aki kirabolt egy turkálót. - Nevetett Maya .
- Akkor hogy öltözzek fel?
- Jó fej vagyok és segítek. - Rántottam be a butikba Maya hitetlenkedő bátyát.
Ruha mérete elég nagy volt szóval a magas emberek izmos testtel fajta ruhákat kellett nézni.
- Mit akarsz?
- Na kezdjük...
Le szedett egy farmer gatyát, majd bedobta a fülkében Maya ahol Dean öltözött, és egy kockás inget is.
- Az inget a nyakánál ne gombold be. - Mondta az ajtón keresztül Maya. Az ajtón túl hallani lehetett ahogy felhúzta a sliccet Dean, mire Maya csak elmosolyodott.
Mikor ki lépett a fülkéből Dean Maja büszkén mosolygott mert ez az ő teremtménye.
- Kösz Húgi, jövök neked egyel.
- Jó, akkor holnap a rendőr autóval vigyél be a suliba és egyenruhába, köszi. - Fizette ki Maya az 5 dolláros inget és a 10 dolcsis gatyát.
- Maya hova mész? - Kérdezte Dean.
- A kocsihoz. Ne parázz, nem lopnak el.
Ahogy Maya a kocsihoz ért, behuppant az anyós ülésre és várta hogy elinduljanak. Dean is hamar be szállt, hisz már untam a környéken elő embereket, és haza mentek. Az anyukájuk otthon volt már a kiskutyusukkal, és a vacsorát készítette el, amikor a gyermekek haza értek. A kutyus (Csoki) csak a földön feküdt és lustálkodott egész nap.
- Gyerek, jó hírem van, ma délután megismertem a szembe szomszédokat és nagyon aranyosak, így Meghívtam őket vacsorázni.
Maya és Dean kicsit csalódottan mentek be a nappaliba hogy tv-t nézzenek.
- Hát nem vagytok feldobva, és Dean mi ez az új külső?
A két testvér mintha nem is tudott volna beszélni. Furcsa mód de mintha álmosak lennének ami nagyon furcsa, vagy csak ki akarnak bújni a vacsora alól. Az anyjuk intézkedett mindenki helyett és felküldte a két gyermekét hogy öltözzenek fel normális ruhába, ha már ilyen lusták. Dean maradt abba a ruhába amit most vettek talán 10 perce, de sajnos Mayát az anyukája öltöztette fel ami kicsit kínos lehetett hisz egy 17 éves lányt miért az anyja öltöztet?!
Deant oda hívta az ajtóhoz az anyukájuk (Clarys) hogy értékelje a ruhákat. Elsőnek felmutatott egy rózsaszín felsőt egy szoknyával, ami mellesleg Clarysé volt nem Mayaé.
- Anya, szerintem Maya is fel tud öltözni, EGYEDÜL!
- Hogyne, de nem akarjuk hogy emosnak tűnjön ugye?
- Igaz...
- Nem! - mondta Maya kicsit mérgesen. - Nem vagyok emos. Az tök más mint én. Attól hogy feketékbe járok és szeretem az üvöltözős zenéket az nem ugyan az. - mondta.
- Igaz. - mondta Dean.
- Mindenre Igazat mondasz?
- Igaz.
"Úr isten" - ütötte meg a homlokát Maya.
A végén az anyjuk beleegyezett hogy csak egy fekete halálfejes trikót és egy fehér farmer rövidnadrágot felvegyen Maya. Mire készen lett az anyjuk is csöngettek. Clarys idegesen ugrált fel s le a konyhában, hogy gyors meg tudjon teríteni, és Dean ajtót nyitott.
- Jó estét. - köszönt Dean.
Az ajtóban egy házaspár állt, talán 30 x évesek lehettek. Clarys odarohant az ajtóhoz és szinte fellökte a tőle háromszor nagyobb fiát, aki csak pislogni tudott. Maya már az asztalnál ült és csak a telefonját bűvölte amit ilyenkor szokott.
Mikor a szomszédok beléptek az ajtón felfigyelt hogy kik is ezek, és felállt.
- Maya. - nyújtotta a kezét elsőnek a szülők felé. Miután bemutatkoztak megpillantotta a gyerekeket. Egy 6 éves kislány egy 10 éves kisfiú és egy 18 éves gimnazista srác.
- Mi vagyunk a O'Neil család. - mosolygott Mr.O'Neil.
- Hali, Liam vagyok. - nyújtotta Deannek a kezét a srác.
Maya csak utána került sorba és talán volt egy csíntalan mosoly Liam arcán Maya felé, amit Dean nem látott reméljük.
Mindenki leült az asztalhoz és a szülők elkezdtek beszélgetni. A két kisgyerek elkezdte mesélni milyen nagyszerű srác a bátyjuk, aki egyben a suli legmenőbb tagja és a leghíresebb is. Persze ahogy kinézett kételkedett Maya és Dean is, hisz a srác egy csont kollekció és nem is egy Adonisz. Clarys felállt az asztaltól és a lányát hívta segítség képp a felszolgáláshoz. A vacsora nagyon ízletesnek tűnt, főleg a sült csirke. Mikor az asztalnál volt minden ínyencség, neki is estek a lakomának. Maya közben telefonozott, és erre fel is figyelt Clarys. Arra sétált és se szó se beszéd kivette a lánya kezéből a telefont.
- Na, de Anya! - szólt rá Maya.
- Nincs de! - mondta az anyja és vissza ült a székére.
Elkezdtek a szülők valami szép a házról beszélni és Dean inkább váltott témát a kicsiknél.
- És ki hány éves? - jó pofizott a kicsiknél ami érdekes bejött.
- Én 6 éves vagyok. - mosolygott a kislány.
- Én 10 éves lettem. - felelte a kisfiú.
Kis csönd lett mire Maya és Dean Liamre néztek.
- 18. - mosolygott.
- Én 21, és Maya 15. - mondta büszkén Dean.
- 17 vagyok lökött. - förmedt a lány bátyára hülyeségből.
- Dehogy. - legyintett Dean hisz még mindig a pici húga az akivel focizni szokott.
- Most megyek gimibe Dean!
- Ja tényleg. - világosodott meg Dean.
Hirtelen valami rock zene indult el a konyhában a hifinél és Dean hülyeséget kezdett el hablatyolni.
- Most fog valaki megijeszteni minket..
- Itt csak te vagy az ijesztő. - mosolygott Maya.
- Ezzel vitatkozhatnék, mert te szoktál rémisztgetni éjjel. És most szellemek járnak.
- Nem a szellemek nem kemény rockkal illesztgetnek, csörög a telefonom. - lökte oldalba Maya és a telefon felé indult.
Mire felvette volna letették szóval biztos rájöttek hogy téves szám volt, de mikor Maya vissza ült a helyére újra csörgött a telefon és felvette. Szinte tisztán lehetett hallani hogy valaki hörögve belebeszél.
- Hét nap múlva meghalsz.
- Örülők neki. - tette le Maya.
Mindenki csak nézte a konyhában álldogáló Mayát aki hülyére röhögi magát hogy ilyen nyomik is vannak a világon hogy egy horror film függőt ilyeszgetnek, amit meg ő sem vállalt fel, de a bátya mindig is tudta.
Maya leült Liam mellé és nyugodtan elkezdtek beszélgetni hogy milyen zenéket hallgatnak meg hogy miket szeretnek. Ami furcsa volt hogy valahogy Liam megkérdezte Mayát hogy melyik osztályba került.
- A 2.C-be, te hányadikos leszel?
- 2.B-s.
Maya mosolygott és felfigyelt Mr.O'Neil kijelentésére.
- Gyertek O'Neil család, hagyjuk a szomszédságot aludni. - poénkodta el a helyzetet az apjuk és kimentek a konyhába. Clarys csomagolt egy kis húst, és mondta hogy máskor is szívesen látják a családot. Ahogy átmentek a szembe lévő házba Maya és Dean rendesen kinevették őket. Mikor az anyjuk vissza ment a szobába már nem nevettek, csak a tv-t nézték.
- Aranyos egy család nem? - kérdezte Clarys.
- Szerintem nem százasok. - mondta Maya.
- Maya! hogy mondhatsz ilyet?
- Igaza van Mayának. Olyan furcsán viselkedtek, mint az a férfi a Frászkarikában és kiderült hogy vámpír és a csávó anyját ki akarja nyírni. - mesélte el nagy vonalakban a történetet Dean.
- Hülye. - ütött bele Dean vállába Maya.
Augusztus 31.
A gólya tábornak vége, és Maya aki most éppen a lázadó korszakának közepén jár, új helyre költözik ahol a fő suli közel lesz. Nem mondható hogy izgatottan várja hisz nem tudott eljönni a táborba ahol a társai már régen össze ismerkedtek így attól fél hogy különcnek fogják tekinteni. A közép iskolában egy átlagos lány volt, és szeretne ebben az iskolában is ilyen szerephez jutni. Sok ilyen filmet nézett, ahol az ujjonc lányt ki spécizik és brutálisan bántalmazzák. Boston nagy város, de az a körzet nagyon aprócska ahol az iskola van. Az olyan lányokat, mint ő nem is nagyon bántsák hisz nagyon szép lány és a bátya történetesen rendőr így nincs mitől tartani. Maja nem egy ártatlan lélek hisz volt már nagyobb balhéja is, ami a rendőrségen zajlott, baj keverésben első, szerelemben utolsó. Volt egy barátja Peter akivel 2 és fél évet járt, úgy hogy őt csak kihasználta, de meg is kapta utána Maya bátyjától ami járt neki.
Szokatlan zenei ízlése van, hisz csak Rockból áll az élete, és olykor-olykor fekete ruhákban jár, de az is ritkán van, de inkább elmesélem nektek Maya történetét...
Maya naptára szerint 1 nap múlva suli és nincs semmilyen felszerelése az iskolába, így hát mivel Dean (a bátya) szabad napos, elmentek ketten bevásárlási túrára. A szüleik elváltak és anyjukkal élnek ugyan is az apjuk egy tapló paraszt, persze a barátokat mi választjuk meg, de a családtagokat nem.
- Húgi, mennyi cuccot akarsz venni?
- Mennyi kell?
Dean megvonta a vállát és a járőr kocsiba beültek majd elhajtottak. Előre kellett ülnie Mayanak hisz elég feltűnő lenne ha hátra be szállna és egy körözött bűnözővel megy be az író szer boltba Dean. Mivel év kezdés van sokan mennek be az írószer boltba így most sem voltak kevesen.
- Maya tudod milyen füzetet kell venned? - Kérdezte Dean ugyan is ő nem tudta.
- Hát tudod olyan csíkozottat meg kockásat... - Mondta dadogva.
- Itt a papír. - Vette ki a zsebéből Dean azt a lapot, amiről be kell vásárolni. Deannek kiadta a parancsot Maya és ő is keresgélni kezdett, elkezdett a sorok között keresgélni, de a végén már nem tudta mit keres és egy másod éves ment oda.
- Szia bocsi, de segíthetek?
- Igen. Köszönöm, ezt a füzet fajtát keresem. - Mosolygott a lányra.
- Itt van, másod éves leszel?
- Igen és ideges vagyok egy kicsit hisz nem voltam a táborba és nem ismerek senkit.
- Ó e miatt ne aggódj, én sem voltam a gólya táborba tavaly és másod éves leszek én is. Amúgy a nevem Niky.
- Az én nevem Maya.
- Melyik osztályba tartozol?
- Az 2.C-be.
- Jaj de jó én is! - Őrült meg a lány. - Van skypeod?
A lány csak bólogatott mire fel eszmélt hogy a lány furcsa mód barátkozni akar vele.
- Itt a Skype nevem, jelölj be és beszélünk.
- Rendben. - Mosolygott kínosan Maya Nikyre.
Dean egy fél óra keresés után megtalálta a rajz órára szükséges festékeket. Mindent megtaláltak még talán időben is, és volt idejük a butikok közt körbe nézni.
- Húgi, én benézek ebbe a ruha boltba, te hova mész?
- Én abba a zene boltba nézek be, a szökőkútnál találkozunk 20 perc múlva?
- Oké. - Felelt Dean és el is tűnt a ruháknál. Maya bement a boltba és azonnal lerohanta az eladó, a tipikusnál furcsább mint azt képzelte.
- Jó napot, miben segíthetek? - Mászott bele az aurájába. Maya levegőt is alig bírt venni a meglepetéstől,de próbált nem beverni neki egyet, hanem udvariasan válasszolni.
- Jó napot, egyenlőre csak körbe szeretnék nézni.
- Ha valamiben segíthetek csak szóljon.
Maya csak bólintott és megpillantotta a gitárokat. A régi iskolája tánc és zene iskola volt, így konyitott valamennyire a zenéhez Maya. Leült a székre és a kezébe vett egy fekete gitár, és óvatosan elkezdte behangolni. Lassan elkezdte a húrokat húzogatni, és megpillantotta a világ legnagyobb erősítőjét, ami egy kisebb erősítőhöz volt hozzá kötve ami elég hangosan szólhatott.
- Ő hölgyem, magának nem illik ez. - Legyintett az eladó.
Maya nem is szólt vissza, csak elkezdte a hangokat lassan játszani, és kijött belőle az AC DC-től a Hells Bells legelején amikor a gitár bekapcsolódik a dob mellé. Az eladó egyből befogta a száját és nem kötött bele, mert rájött hogy még is tud játszani rajta Maya. A boltban volt egy fő sulis srác, aki úgy elsős lehetett és nagyra nőtt fülekkel hallgatta a gitár szólót.
- Maga. - mutatott Mayára a boltos. - Honnan tanult meg így gitározni?
Maya mosolyogva felállt és ránézett az eladóra.
- Nem adom ki a titkaimat. - kapta fel a vállára a dzsekijét és kisétált a boltból.
- Fiam, ilyen barátnőd ne legyen. - Mondta a boltos a fiának.
A srác megvonta a vállát és tovább olvasta a magazint. Maya kiment a szökőkúthoz és megvárta a bátyát aki nem hamar oda ért.
- Hát te meg hogy nézel ki?
- Nagyon menő nem? Így nem tűnök rendőrnek.
- Az biztos, mert így úgy nézel ki mint aki kirabolt egy turkálót. - Nevetett Maya .
- Akkor hogy öltözzek fel?
- Jó fej vagyok és segítek. - Rántottam be a butikba Maya hitetlenkedő bátyát.
Ruha mérete elég nagy volt szóval a magas emberek izmos testtel fajta ruhákat kellett nézni.
- Mit akarsz?
- Na kezdjük...
Le szedett egy farmer gatyát, majd bedobta a fülkében Maya ahol Dean öltözött, és egy kockás inget is.
- Az inget a nyakánál ne gombold be. - Mondta az ajtón keresztül Maya. Az ajtón túl hallani lehetett ahogy felhúzta a sliccet Dean, mire Maya csak elmosolyodott.
Mikor ki lépett a fülkéből Dean Maja büszkén mosolygott mert ez az ő teremtménye.
- Kösz Húgi, jövök neked egyel.
- Jó, akkor holnap a rendőr autóval vigyél be a suliba és egyenruhába, köszi. - Fizette ki Maya az 5 dolláros inget és a 10 dolcsis gatyát.
- Maya hova mész? - Kérdezte Dean.
- A kocsihoz. Ne parázz, nem lopnak el.
Ahogy Maya a kocsihoz ért, behuppant az anyós ülésre és várta hogy elinduljanak. Dean is hamar be szállt, hisz már untam a környéken elő embereket, és haza mentek. Az anyukájuk otthon volt már a kiskutyusukkal, és a vacsorát készítette el, amikor a gyermekek haza értek. A kutyus (Csoki) csak a földön feküdt és lustálkodott egész nap.
- Gyerek, jó hírem van, ma délután megismertem a szembe szomszédokat és nagyon aranyosak, így Meghívtam őket vacsorázni.
Maya és Dean kicsit csalódottan mentek be a nappaliba hogy tv-t nézzenek.
- Hát nem vagytok feldobva, és Dean mi ez az új külső?
A két testvér mintha nem is tudott volna beszélni. Furcsa mód de mintha álmosak lennének ami nagyon furcsa, vagy csak ki akarnak bújni a vacsora alól. Az anyjuk intézkedett mindenki helyett és felküldte a két gyermekét hogy öltözzenek fel normális ruhába, ha már ilyen lusták. Dean maradt abba a ruhába amit most vettek talán 10 perce, de sajnos Mayát az anyukája öltöztette fel ami kicsit kínos lehetett hisz egy 17 éves lányt miért az anyja öltöztet?!
Deant oda hívta az ajtóhoz az anyukájuk (Clarys) hogy értékelje a ruhákat. Elsőnek felmutatott egy rózsaszín felsőt egy szoknyával, ami mellesleg Clarysé volt nem Mayaé.
- Anya, szerintem Maya is fel tud öltözni, EGYEDÜL!
- Hogyne, de nem akarjuk hogy emosnak tűnjön ugye?
- Igaz...
- Nem! - mondta Maya kicsit mérgesen. - Nem vagyok emos. Az tök más mint én. Attól hogy feketékbe járok és szeretem az üvöltözős zenéket az nem ugyan az. - mondta.
- Igaz. - mondta Dean.
- Mindenre Igazat mondasz?
- Igaz.
"Úr isten" - ütötte meg a homlokát Maya.
A végén az anyjuk beleegyezett hogy csak egy fekete halálfejes trikót és egy fehér farmer rövidnadrágot felvegyen Maya. Mire készen lett az anyjuk is csöngettek. Clarys idegesen ugrált fel s le a konyhában, hogy gyors meg tudjon teríteni, és Dean ajtót nyitott.
- Jó estét. - köszönt Dean.
Az ajtóban egy házaspár állt, talán 30 x évesek lehettek. Clarys odarohant az ajtóhoz és szinte fellökte a tőle háromszor nagyobb fiát, aki csak pislogni tudott. Maya már az asztalnál ült és csak a telefonját bűvölte amit ilyenkor szokott.
Mikor a szomszédok beléptek az ajtón felfigyelt hogy kik is ezek, és felállt.
- Maya. - nyújtotta a kezét elsőnek a szülők felé. Miután bemutatkoztak megpillantotta a gyerekeket. Egy 6 éves kislány egy 10 éves kisfiú és egy 18 éves gimnazista srác.
- Mi vagyunk a O'Neil család. - mosolygott Mr.O'Neil.
- Hali, Liam vagyok. - nyújtotta Deannek a kezét a srác.
Maya csak utána került sorba és talán volt egy csíntalan mosoly Liam arcán Maya felé, amit Dean nem látott reméljük.
Mindenki leült az asztalhoz és a szülők elkezdtek beszélgetni. A két kisgyerek elkezdte mesélni milyen nagyszerű srác a bátyjuk, aki egyben a suli legmenőbb tagja és a leghíresebb is. Persze ahogy kinézett kételkedett Maya és Dean is, hisz a srác egy csont kollekció és nem is egy Adonisz. Clarys felállt az asztaltól és a lányát hívta segítség képp a felszolgáláshoz. A vacsora nagyon ízletesnek tűnt, főleg a sült csirke. Mikor az asztalnál volt minden ínyencség, neki is estek a lakomának. Maya közben telefonozott, és erre fel is figyelt Clarys. Arra sétált és se szó se beszéd kivette a lánya kezéből a telefont.
- Na, de Anya! - szólt rá Maya.
- Nincs de! - mondta az anyja és vissza ült a székére.
Elkezdtek a szülők valami szép a házról beszélni és Dean inkább váltott témát a kicsiknél.
- És ki hány éves? - jó pofizott a kicsiknél ami érdekes bejött.
- Én 6 éves vagyok. - mosolygott a kislány.
- Én 10 éves lettem. - felelte a kisfiú.
Kis csönd lett mire Maya és Dean Liamre néztek.
- 18. - mosolygott.
- Én 21, és Maya 15. - mondta büszkén Dean.
- 17 vagyok lökött. - förmedt a lány bátyára hülyeségből.
- Dehogy. - legyintett Dean hisz még mindig a pici húga az akivel focizni szokott.
- Most megyek gimibe Dean!
- Ja tényleg. - világosodott meg Dean.
Hirtelen valami rock zene indult el a konyhában a hifinél és Dean hülyeséget kezdett el hablatyolni.
- Most fog valaki megijeszteni minket..
- Itt csak te vagy az ijesztő. - mosolygott Maya.
- Ezzel vitatkozhatnék, mert te szoktál rémisztgetni éjjel. És most szellemek járnak.
- Nem a szellemek nem kemény rockkal illesztgetnek, csörög a telefonom. - lökte oldalba Maya és a telefon felé indult.
Mire felvette volna letették szóval biztos rájöttek hogy téves szám volt, de mikor Maya vissza ült a helyére újra csörgött a telefon és felvette. Szinte tisztán lehetett hallani hogy valaki hörögve belebeszél.
- Hét nap múlva meghalsz.
- Örülők neki. - tette le Maya.
Mindenki csak nézte a konyhában álldogáló Mayát aki hülyére röhögi magát hogy ilyen nyomik is vannak a világon hogy egy horror film függőt ilyeszgetnek, amit meg ő sem vállalt fel, de a bátya mindig is tudta.
Maya leült Liam mellé és nyugodtan elkezdtek beszélgetni hogy milyen zenéket hallgatnak meg hogy miket szeretnek. Ami furcsa volt hogy valahogy Liam megkérdezte Mayát hogy melyik osztályba került.
- A 2.C-be, te hányadikos leszel?
- 2.B-s.
Maya mosolygott és felfigyelt Mr.O'Neil kijelentésére.
- Gyertek O'Neil család, hagyjuk a szomszédságot aludni. - poénkodta el a helyzetet az apjuk és kimentek a konyhába. Clarys csomagolt egy kis húst, és mondta hogy máskor is szívesen látják a családot. Ahogy átmentek a szembe lévő házba Maya és Dean rendesen kinevették őket. Mikor az anyjuk vissza ment a szobába már nem nevettek, csak a tv-t nézték.
- Aranyos egy család nem? - kérdezte Clarys.
- Szerintem nem százasok. - mondta Maya.
- Maya! hogy mondhatsz ilyet?
- Igaza van Mayának. Olyan furcsán viselkedtek, mint az a férfi a Frászkarikában és kiderült hogy vámpír és a csávó anyját ki akarja nyírni. - mesélte el nagy vonalakban a történetet Dean.
- Hülye. - ütött bele Dean vállába Maya.
